„Benyújtottunk egy kérelmet a Zátonyi-Dunára, szakmai érvekkel alátámasztottuk, majd elfogadtuk mindazokat a feltételeket, amelyeket a nemzeti park és a természetvédelmi hatóság előírt. A természetvédelmi hatóság nem a horgászszövetség kívánságlistája alapján hozza meg döntéseit, hanem saját szakmai vizsgálatai és jogszabályi kötelezettségei szerint” – reagált a megyei horgász szövetség ügyvezető elnöke a Magyar Vízitúrázók Közösségének Facebook-csoportjában megjelent névtelen levélíró vádjaira, miszerint a horgászlobbi az evezősökkel szemben szabad utat kap e vízterületen, s ezt kettős mércének gondolják.

„Tisztelt Névtelen Levélíró és Kommentelők!

A horgászszövetség ügyvezetőjeként fontosnak tartok néhány tényt tisztázni, mert én adtam be azt az engedélykérelmet, amit, és az arra megkapott engedélyt is sérelmeznek.

Szövetségünk egy érdekképviseleti szerv, a horgászegyesületek és a horgászok érdekét képviseljük. Tettük mindezt most is úgy, hogy az engedélykérelmünkben egyetlen negatív megjegyzést sem tettünk sem a vízitúrázókra, sem bármely más vízhasználóra. Nem kértük semmilyen más tevékenység korlátozását. Egyszerűen bemutattuk a horgászat sajátosságait, a hatályos szabályainkat és az általunk végzett közfeladatokat. A horgászszövetség halgazdálkodási joggal rendelkezik a kezelt vizeken. Ez nem üzleti kiváltság, hanem állami közfeladat ellátása. Évente több mint 210 millió forint értékben végzünk haltelepítést, ezen felül feladatunk a halőrzés, halmentés, kutatás, környezeti nevelés, ifjúsági programok és táborok szervezése stb., mely másokkal szemben szintén nem profitorientált tevékenység (20.000 Ft/turnus a napközis tábor 3 étkezéssel, etetőanyag és horgászfelszerelés biztosításával, és 38.000 forint a 7 napos bentlakásos tábor teljes ellátással!). Mindezt civil szervezetként, nem haszonszerzési céllal végezzük. Azt is fontos kiemelni, hogy a horgászok gyakorlatilag az egyetlen olyan vízhasználói csoportot alkotják, akik akkor is kötelesek fizetni szabadidős tevékenységük gyakorlásáért, ha semmilyen egyéb szolgáltatást nem vesznek igénybe. Nem szükséges túravezető, szervezett program vagy egyéb közreműködő ahhoz, hogy valaki a vízparton horgászhasson, ugyanakkor az állami horgászjegy és a területi jegy megváltása minden esetben kötelező, függetlenül attól, hogy fog-e halat a horgász, vagy sem. E befizetések jelentős része teszi lehetővé a halgazdálkodási tevékenység finanszírozását, a haltelepítéseket, a halőrzést, a természetvédelmi szempontból is fontos beavatkozásokat, valamint az ifjúsági és közösségi programok megvalósítását. A levélben többször szerepel a „horgászlobbi” kifejezés. A valóság azonban az, hogy semmilyen különleges érdekérvényesítés nem történt. Nem kértünk fel senkit, sem szervezeteket, sem más szereplőket arra, hogy a nevünkben járjanak el. Benyújtottunk egy kérelmet, szakmai érvekkel alátámasztottuk, majd elfogadtuk mindazokat a feltételeket, amelyeket a Nemzeti Park és a természetvédelmi hatóság előírt. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a természetvédelmi hatóság nem a horgászszövetség kívánságlistája alapján hozza meg döntéseit, hanem saját szakmai vizsgálatai és jogszabályi kötelezettségei szerint. A levél egyik alapvető állítása szerint a horgászat jelentősége mesterségesen fel van fújva. A számok mást mutatnak. Szövetségünk 4300 hektár területen biztosít horgászati lehetőséget (a horgászok megoszlanak a Szigetközi-ágrendszerben, a Dunán, a Mosoni-Dunán, a Hanság-főcsatornán, a Rábán, a Rábcán, a Marcalon és számos csatornán). A Zátonyi-Dunára csak körülbelül 400-500 éves területi jegyet értékesítünk, ami terhelés napi szinten 20-30 horgászt jelent a legjobb napokon is.

Nem vitatom a vízitúrázás értékét. Sőt, kifejezetten örülök annak, hogy egyre többen fedezik fel a Szigetköz természeti kincseit. A horgászok és a vízitúrázók érdekei sok esetben közösek: tiszta víz, tiszta part, egészséges élővilág, megőrzött természeti értékek és élhető Szigetköz. Éppen ezért nem szerencsés egymás ellen kijátszani a különböző vízhasználókat. Nem a kajakos a horgász ellenfele, és nem a horgász a kajakosé. A természetvédelem szabályait nem valamelyik fél írja, hanem a hatóságok alkotják meg, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzájuk, be kell tartanunk őket. Ahelyett, hogy egymás tevékenységét próbálnánk kisebbíteni vagy támadni, talán érdemesebb lenne azon dolgozni, hogy a Szigetközben minden jogszerű vízhasználat megtalálja a helyét. Ebben a horgásztársadalom partner volt eddig is, és ezután is az lesz.”

Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsa ügyvezető, Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége