A Természetvédelmi Hatóság felhívta a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége figyelmét, hogy a természetvédelmi területeken való horgászat természetvédelmi engedély köteles tevékenység, ezért a Szövetség engedélykérelmet adott be a hatósághoz.
Szövetségünk megkapta az engedélyt – az abban szereplő korlátozásokkal, feltételekkel – a Szigetközi ágrendszerben való horgászatra.
A horgászoknak nincs más dolguk, mint hogy elolvassák, megismerjék az engedélyt és természetesen betartsák az abban foglaltakat.
Kérjük a megértést és a szabálykövető magatartást!
A töltéskorona használati rendjét itt olvashatják: Töltéskorona használati rendje – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (eduvizig.hu)
A töltésközlekedési engedély online értékesítése pedig itt elérhető: Online Töltéshasználati engedély értékesítés (edutoltes.hu)
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) meghozta az alábbi
HATÁROZATOT.
I.
A Kormányhivatal a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetsége (9021 Győr, Bajcsy Zsilinszky út 13., a továbbiakban: Horgász Szövetség) képviseletében Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvezető elnök kérelmére a Szigetközi ágrendszerben, valamint a Duna és a Mosoni-Duna mentén és a Hanság-főcsatornán, továbbá a Rábán és a Rábcán, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, 2030. december 31-ig a horgászati tevékenység végzését feltételekkel engedélyezi.
II.
A horgászati tevékenység az alábbi feltételek betartásával végezhető:
1.) Amennyiben a jelen engedély érvényességi idején belül bármely terület esetében olyan változás következik be, olyan új tény, körülmény merül fel, mely miatt a horgászati és a horgászattal együtt járó tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása válna indokolttá, úgy arról a Kormányhivatal értesíti a Horgász Szövetséget, melyről a Horgász Szövetség köteles értesíteni a tagjait. A továbbiakban a horgászat és a közlekedés az értesítésnek megfelelően történhet majd.
2.) A 2015. évben a Horgász Szövetség, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésében elkészített HTVP rendszerelemek térképen jelölt horgászati bejárók a jövőben is használhatók, gépjárművel közlekedni csak az ezen a térképen jelölt utakon lehet.
3.) A Rábca folyó esetében a horgászat és a közlekedés a jelen határozat mellékletét képező térképek és a helyszínen a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által kihelyezett táblák szerint történhet annak betartásával, hogy a depóniákon közlekedni csak gyalogosan, kerékpárral, motorral és segédmotoros kerékpárral lehet.
4.) A horgászati kíméleti területeken tilos a horgászat. A Horgász Szövetség köteles az egyes vízterületek területi határait egyértelműen ismertetni a horgászokkal.
5.) A 2021. február 4-én a szigetközi vízi turizmusra aktualizált (jelenleg is érvényes) 2021 májusában az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott térképen jelölt térbeli és időbeli korlátozásokat az alábbiak szerint a horgászati tevékenység gyakorlása során is be kell tartani:
A sárga színnel jelölt területek igénybevétele kizárólag horgászati célból időbeli korlátozás nélkül lehetséges.
A piros színnel jelölt területek közül az alábbiakra a belépés egész évben tilos, sem partról, sem vízről horgászni nem lehet:
Öregszigeti tó, Erdei ágak, Újszigeti tó, Pókmacskási tó, Öntési tó, ezekre a kérelem sem terjedt ki.
A dunaremetei Pap tó esetében a nádas legfeljebb 5 m-re közelíthető meg.
A térképen a többi piros színnel jelölt terület esetében partról történő horgászat egész évben lehetséges.
A térképen piros színnel jelölt területek közül csónakos horgászat is lehetséges:
Malomecsedési ág, Laci-szigeti ág, Alsó-Bős-Bagaméri ág, Fanosi-csatorna, Lábányi csatorna, valamint a Pulai-ágon a Ruszki-híd felett 200 m hosszan.
Csónakos horgászat 10 LE-t meg nem haladó motorral meghajtott csónakból lehetséges.
A nem jelölt területek a horgászat szempontjából nem esnek korlátozás alá.
6.) Új horgászhely csak és kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársával
(https://www.ferto-hansag.hu/hu/munkatarsak.html) előzetesen egyeztetett helyen alakítható ki, figyelemmel arra, hogy a védett terület jellege ne változzon meg.
7.) Gondoskodni kell a horgászati célból igénybe vett területek folyamatos rendben tartásáról, a hulladék összegyűjtéséről és rendszeres elszállításáról.
8.) A horgászhelyek megközelítése érdekében nádirtás nem végezhető.
9.) A horgászhelyek környékén, védett természeti területen faültetés tilos, illetve csak külön természetvédelmi engedély birtokában történhet.
10.) Az 1.) pontban említett eseten túl, a Horgász Szövetség köteles a tagjai részére a jelen határozatot, valamint a hivatkozott térképeket hozzáférhetővé tenni, erről külön tájékoztatást adni. Amennyiben erre nem kerül sor, az esetleges engedélytől való eltérés miatt a Horgász Szövetség felelősségét is vizsgálni
kell.
11.) A Horgász Szövetség köteles a lehető legszélesebb körűen a horgászok figyelmét felhívni a természeti értékek (pl. fokozottan védett vidra (Lutra lutra), védett mocsári teknős (Emys orbicularis)), egyéb védett állatfajok, védett növények megóvására, a védett természeti értékek gyűjtésének tilalmára. Védett természeti területen a növények, ásványok gyűjtése tilos. A kifogott idegenhonos inváziós halfajok visszaengedése tilos. A védett halfajok birtokban tartása engedély nélkül természetvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
12.) Jelen engedély csak a Horgász Szövetséghez tartozó, jelen engedélyezési eljárással érintett természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő horgász egyesületek által kiadott horgászjegyek, napijegyek birtokosait jogosítja fel a védett természeti területen történő horgászatra, illetve ebből a célból a fokozottan védett területre történő belépésre.
13.) A természeti területen történő horgászat az országos horgászrendben foglaltak maradéktalan betartásával történhet.
14.) Védett természeti területen közösségi események rendezése (pl. horgászverseny), technikai jellegű sporttevékenység folytatása (pl. etetőhajó használata) külön természetvédelmi engedélyköteles.
15.) A Mosoni-Duna esetében a fenti releváns szabályok szerint történhet a horgászat.
16.) A jelen határozat véglegessé válásával a GY/41/02277-6/2023 számú határozat érvényét veszti. A Kormányhivatal felhívja a figyelmet, hogy jelen határozat előírásainak megsértése, illetve a védett, fokozottan védett természeti érték, védett, fokozottan védett természeti terület, Natura 2000 jelölő fajok, élőhelyek károsítása, veszélyeztetése természetvédelmi bírság kiszabását és a tevékenység megtiltását vonja maga után. Esetleges varsázási szándék esetére a Kormányhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy varsázni csak halászati hatósági engedéllyel szabad. A varsa méretének megválasztásakor, használatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a varsába a fokozottan védett vidra ne férjen be, és a védett mocsári teknősök se sérüljenek. A Rábca folyón található duzzasztó műtárgyak 50 méteres körzetében a horgászat, sőt az ott tartózkodás is tilos műtárgyvédelmi, baleset-megelőzési okokból. A műtárgyakon az áthaladás lehetséges. Egyéb vízfolyások esetében a műtárgyak megközelítése, azok környezetének használata az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság iránymutatásai szerint történhet.
III. A tárgyi természetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása illeték-és díjmentes.
IV. Jelen határozat a közléssel végleges. A véglegessé vált döntés ellen – a jogsérelem megjelölésével – közigazgatási per indítható a közlést követő 30 napon belül, a Győri Törvényszékhez (9021 Győr, Szent István út 6.) címzett, de a Kormányhivatalhoz (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18–24.) benyújtott keresetlevél útján. Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet vagy az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezettként az e-Papír szolgáltatáson (https://epapir.gov.hu/) keresztül nyújthatja be a keresetlevelet. A jogi képviselő nélkül eljáró – gazdálkodó szervezetnek nem minősülő – felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti papíralapon, vagy a fenti elektronikus úton. A fenti formai szabályoknak meg nem felelő beadvány joghatás kiváltására nem alkalmas. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs, azonban a döntésben foglalt kötelezés teljesítésére vonatkozóan a bírósághoz címzett azonnali jogvédelem iránti kérelem terjeszthető elő. Tárgyalás tartását a felperes szintén a keresetlevélben kérheti. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A közigazgatási per illetéke 30.000,- Ft (azaz harmincezer forint), melyet pervesztesség esetén a bíróság felhívására utólag kell megfizetni.
Indokolás
A Horgász Szövetség részére átfogó keretengedély került kiadásra, összhangban a vízitúrázás szabályaival is először GY/41/00339-4/2021 szám alatt. Az engedély 2021. december 31-ig volt érvényes. Ezt követően a GY/41/01999-7/2021 számú határozat 2022. december 31-ig került kiadásra. A 2023. évi kérelem a Rába és Rábca folyókra is kiterjedt, mely a korábbi évekhez képest újdonság volt. A Rába folyó esetében védett természeti területen nem történik horgászat, mert a Rába folyó teljes érintett szakasza védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület. Itt a horgászati tevékenység végzésével korábban sem volt probléma. A Rábca folyó esetében azonban a GY/41/00245-2/2023. számú, 2023. december 31-ig érvényes természetvédelmi engedélyben feltételek, előírások kerültek rögzítésre, melyek a 2022. november 29-én a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége és a Halőri Szolgálat képviselői, valamint a Kormányhivatal képviselője jelenlétében zajlott egyeztetésen kerültek megfogalmazásra. A GY/41/02277-6/2023 számú engedély még érvényes a 2025. évben is, 2026. december 31-ig, de a Horgász Szövetség annak Mosoni-Dunával való kiegészítését és az engedély érvényességi idejének módosítását kérte 2024. október 18-án küldött kérelmében. Az Öntési tó, Újszigeti tó, Öregszigeti tó, Erdei ágak, Pókmacskási tó területére a kérelem nem terjed ki. A gépjárművel közlekedés az erdőgazdasági és vízügyi fenntartású utakon történne. A kérelem a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet érinti, melyet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. számú OKTH rendelkezése védetté nyilvánított, a védettség fenntartásáról és a fokozottan védett területek megjelöléséről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete rendelkezik. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként védett, illetve fokozottan védett területek egyúttal részei a Natura 2000 hálózatnak („Szigetköz”- HUFH30004), különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek. A Rábca folyó és a Hanság-főcsatorna egyes szakaszai a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká nyilvánításáról szóló 2/1991. (II. 9.) KTM rendelettel létesített, a Fertő-tavi Nemzeti Park bővítéséről és elnevezésének módosításáról szóló 5/1994. (III. 8.) KTM rendelettel, a Fertő–Hanság Nemzeti Park bővítéséről szóló 1/1999. (I. 18.) KöM rendelettel és a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről szóló 8/2012. (II. 21.) VM rendelettel bővített Fertő-Hanság Nemzeti Park védett vagy fokozottan védett területei, valamint részei a Natura 2000 hálózatnak („Hanság”-HUFH30005). A Rába folyó Győr-Moson-Sopron vármegyei szakasza védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület („Rába”- HUFH2011). A Mosoni-Duna folyó Győr-Moson-Sopron vármegyei szakasza Rajkától Győrzámolyig a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként védett természeti terület és része a Natura 2000 hálózatnak, Győrzámolytól a győri Püspök-erdei patkó kanyarig védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület, Győr, Török utcától a gönyűi Duna összefolyásig védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület. A védett és a Natura 2000 területek megtekinthetők a www.termeszetvedelem.hu oldalon található interaktív természetvédelmi térképen. A Horgász Szövetség is elkészített egy térképet, amin a horgászati lehetőségek és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek is rajta vannak, de pl. a hansági közlekedésre vonatkozó rend azon nincs ábrázolva. https://www.google.com/maps/d/u/0/viewer?mid=1anIyZMXIkvocjpCppPMNwwT9BDerzQtg&ll=47.63783520750674%2C17.254099199999978&z=10
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés h.) pontja szerint védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a horgászathoz. A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontja szerint a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével. A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
A Tvt. 38. § (1) bekezdés e) és f) pontjai szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához.
A Tvt. 40. § (1) bekezdése szerint fokozottan védett természeti területre történő belépéshez-a jelzett turistautak és tanösvények kivételével- a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A Tvt. 40. § (2) bekezdése szerint, fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá – a lehetőséghez képest – a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.
A horgászhelyek megközelítése és a járművel való közlekedés és parkolás szoros összefüggésben áll egymással, arra a horgászatra vonatkozó természetvédelmi engedélyben ki kell térni, mint ahogyan ez történt a korábbi években is.
Általában a horgászati tevékenységgel kapcsolatban problémaként jelentkezik a gépjárműhasználat kérdése. Egy új út létesítése által megváltozik a terület jellege, használata, mely a Tvt. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján természetvédelmi engedélyköteles.
A kérelemben szereplő többi vízfolyás esetében is indokolt lehet módosítás, kiegészítés stb. Egy év leforgása alatt is történhet olyan változás (pl. fokozottan védett madár fészkelés), mely a korábbi feltételek módosítását indokolja.
A fentiekre tekintettel a Kormányhivatal a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi engedélyezési eljárásba való bevonásáról és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság értesítéséről döntött.
A nemzeti park igazgatóságok szervezeti és működési szabályzatának kiadásáról szóló 1/2020. (I. 24.) AM utasítás I. melléklet III. fejezet 4. pontja szerint az igazgatóságok állami feladatként ellátott alaptevékenységei körében biztosítják a területi természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához azt az adatot vagy tényt, amely alaptevékenységük körében rendelkezésre áll, valamint részt vesznek a hatósági határozatokban foglalt természetvédelmi előírások ellenőrzésében.
A 16. pontban foglaltak szerint, például, az igazgatóságok természetmegőrzési tevékenységük körében megkeresés esetén adatot szolgáltatnak, tényt közölnek, természetvédelmi kezelői véleményt adnak, szakértőként közreműködnek a hatósági eljárásokban.
A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a szerint a területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az érintett szervet.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
Az Ákr. 25. § (2) bekezdése szerint, a megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes.
A Tvt. 75/A. §-a szerint, a természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.
A Kormányhivatal megkeresésére az első engedélyezési eljárás során a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-546-2/2021. szám alatt adott szakmai véleményt, mely elsősorban természetvédelmi szempontokat vett figyelembe. Az első engedélyezési eljárás eredményeképpen tett korlátozások az egy-egy helyszínen előforduló természeti értékek (pl. fokozottan védett vörös gém-Ardea purpurea), illetve a terület természetessége vagy éppen nyugalmat, zavartalanságot igénylő állapota (pl. Erdei ágak) miatt kerültek rögzítésre. A természetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselő Öntési tóra, Pókmacskási tóra, Újszigeti tóra a kérelem eleve nem terjedt ki, illetve alapvető szabály, hogy a kíméleti területeket is tiszteletben kell tartani. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát.
A 2024. évben problémaként jelentkezett a vízterületek határainak nem megfelelő ismerete. A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2516-2/2024 szám alatt felhívta a figyelmet arra, hogy pl. a 08-233-1-1 víztérkódú Dunaszegi csatorna esetében több horgász is a Morotva-tó egészére értelmezte az engedélyt. Az egyes vízterek határait ezért fokozottabb figyelemmel kell kommunikálni a horgászok felé.
Fontos mérlegelendő szempont az is, hogy ahol eddig többnyire csónakból történt horgászat, ott a part viszonylagos érintetlensége továbbra is megmaradjon. Ezen helyszíneken a partra történő áttérés vélhetően jelentősebb zavarással járna.
Szintén fontos tény, és a 2021. február 4-i egyeztetés során is elhangzott, hogy a motoros csónakok használata is olyan környezeti terheléssel jár (hanghatásuk, szennyezőanyag kibocsátásuk miatt) mely használatuk korlátozását teheti indokolttá. A 10 LE alatti motorok még a tolerálható kategóriába tartozhatnak.
Esetleges varsázási szándék esetére a Kormányhivatal felhívta a figyelmet arra, hogy varsázni csak halászati hatósági engedéllyel szabad. A varsa méretének megválasztásakor, használatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a varsába a fokozottan védett vidra ne férjen be, és a védett mocsári teknősök se sérüljenek.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2934-3/2021. számú, második véleményében arról adott tájékoztatást, hogy nem látja indokoltnak a GY/41/00339-4/2021 számú, 2021. december 31-ig érvényes engedélyben szereplő előírások módosítását. A Hanság-főcsatorna esetében az előírások szintén megfelelőek. A korábban is megkért engedélyben szereplő területekkel kapcsolatban a 2023. évben sem merült fel új előírások megtételének igénye. Az új helyszínekkel kapcsolatban pedig, a fent ismertetettek szerint egyeztetés zajlott.
A 2024. január 1-től kért engedély kapcsán a Kormányhivatal megkeresésére a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2424-2/2023 szám alatt úgy nyilatkozott, hogy eddigi tapasztalatai alapján a természetvédelmi engedélyek előírásai megfelelőek, eddig nagyobb problémát nem tapasztaltak, azonban az engedély 2031. december 31-ig történő kiadása természetvédelmi szempontból nem
támogatható.
Előfordulhatnak olyan változások – akár az időjárási körülmények hatására – egy-egy terület természetbeni állapotában, mely az adott terület teljes zavartalanságának biztosítását kívánja meg.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2026. december 31-ig érvényes engedély kiadását tudta támogatni.
Időközben újabb probléma jelent meg, az etetőhajó használata. Az etetőhajó használata, azaz a horgászati tevékenység technikai jellegű segédeszköz használatával történő kiegészítése természetvédelmi oltalom alatt álló területen általában nem megengedhető, de mindenképpen természetvédelmi engedélyhez kötött.
A túlzott haletetés – főleg a nyári melegebb időszakban – hozzájárulhat a tápanyag feldúsuláshoz, a nem megfelelő vízminőség kialakulásához. Az etetőhajós horgászat természetes vizeinkre gyakorolt hatásai jelenleg vitatottak, azonban főként a használt etetőanyagok mennyisége, összetétele egyértelműen hátrányosan befolyásolja vizeink minőségét.
Jelenleg egyre népszerűbbek a különböző mesterséges íz-, illat- és színezőanyagot tartalmazó etetőanyag keverékek, melyek a hagyományosnál (pl. takarmánykukorica, szikkadt kenyér) jóval nagyobb foszfortartalommal bírnak.
Az így vízbe juttatott többlet tápanyag, és egyéb szintetikus anyagok, főként egy kisebb méretű víztest esetében hátrányosan érinthetik a vízi szervezeteket.
Ugyanakkor, a tárgyi kérelem kapcsán a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2516-2/2024 szám alatt már nem emelt kifogást a kért természetvédelmi engedély 2023. december 31-ig történő megadása ellen, de azt ahhoz a feltételhez javasolta kötni, hogy amennyiben a jelenlegi állapothoz képest új körülmény lát napvilágot, úgy az engedély módosításának lehetősége biztosított legye.
A Kormányhivatal a fentiekre tekintettel rögzítette, hogy amennyiben a jelen engedély érvényességi idején belül bármely terület esetében olyan változás következik be, olyan új tény, körülmény merül fel, mely miatt a horgászati és a horgászattal együtt járó tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása válna indokolttá, úgy arról a Kormányhivatal értesíti a Horgász Szövetséget, melyről a Horgász Szövetség köteles értesíteni a tagjait. A továbbiakban a horgászat és a közlekedés az értesítésnek megfelelően történhet majd.
A Tvt. 44. § (3) bekezdése szerint, védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység végzésétől eltiltani.
A Tvt. 78. §-a alapján a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító, vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket.
A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet 2. § c) pontja szerint, a természetvédelmi hatóság a fokozottan védett faj élőhelyén és élőhelye körül korlátozást rendelhet el, ha a használati mód, gazdálkodási tevékenység a fokozottan védett faj egyedének vagy állományának zavarásával, veszélyeztetésével, károsításával, elpusztulásával járna, és a kezelési tervben, illetve a természetvédelmi hatósági határozatban meghatározott használati, gazdálkodási feltételekben a faj szempontjából kedvezőtlen változások következtek be.
A Tvt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a védett
természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület
állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; a védett természeti területet
jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, abban a védelem céljával össze nem egyeztethető
tevékenységet folytat; a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, ill. élettevékenységét jelentős
mértékben zavarja; természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a
természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi
szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély
nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló
jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére
való jogosultság megnyílását megelőzően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
A Tvt. 80. §-ában foglaltak szerint, a természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
A Kormányhivatal az engedélyt – a természeti környezet folyamatos és előre nem kiszámítható természetes vagy éppen mesterséges változásai, a vízi turizmus és a horgászat egyre növekvő fellendülése miatt – feltételekkel, 2030. december 31-ig adta meg, figyelemmel a Tvt. 75. §-ában foglaltakra.
A Kormányhivatal figyelemmel volt arra is, hogy a Rábca folyó esetében a 2023-2024. évi próbaéveket követően egyelőre nem merült fel a változtatás igénye. A Mosoni-Duna esetében pedig, az általánoshoz képest további javaslatokat a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nem tett.
A Kormányhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a természetvédelmi őrszolgálat tagja a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet – beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet – (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
A már fent hivatkozott jogszabályhelyeken túl a Kormányhivatal, főképpen az eddigi tapasztalatai alapján, felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályhelyekre is:
A Tvt. 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A Tvt. 31. §-a szerint, tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
A Tvt. 77/A. § (1) bekezdése szerint, aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 62/C § (2) bekezdés g) pontja szerint a horgászszövetség feladata a vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme, az élőhelynek megfelelő állományi sokszínűség fenntartása és kialakítása érdekében az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 15. §-a szerint, ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve – módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés, kutatás és mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászat eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.
A VM rendelet 28. § (2) bekezdése szerint, a halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
A VM rendelet 28. § (17) bekezdése szerint, az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat – a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.
A VM rendelet 35. § (5b) bekezdése szerint, a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.
Az özönfajok visszaszorítása minden területen, legyen az vizes élőhely, vagy erdő, alapvető követelmény és egyúttal Európai Uniós kötelezettség is.
- október 22-én megjelent, és 2015. január 1-jén hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács
1143/2014/EU rendelete (a továbbiakban: EU rendelet) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.
Az EU rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
A Tvt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett
állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához.
VM rendelet 28. § (1) bekezdése szerint, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a
fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
Az állami horgászvizsga követelményrendszeréhez tartozik a védett és fokozottan védett halfajok
ismerete, a fogható és a nem fogható őshonos halfajok, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok ismerete.
Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni.
Az Ákr. 37. § (1)-(2) bekezdése szerint, a kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy
kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő. Az eljárás a kérelemnek az eljáró
hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul. A tárgyi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 90 nap a Tvt. 76. § (1) bekezdése alapján. Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele az Ákr. 50. § (5) bekezdése által meghatározott időtartamok.
Az Ákr. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján sommás eljárásnak van helye, ha a hiánytalanul
előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél. A jelen esetben a Kormányhivatal döntését a fenti okoknál fogva teljes eljárásban, a rendelkezésre álló 90 napon belül hozta meg.
A Kormányhivatal az eljárás megindulásáról külön értesítette az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot GY/41/02165-3/2024 szám alatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilatkozatot, észrevételt az engedélyezési eljárás ideje alatt nem tett.
A határozati forma az Ákr. 80. § (1) bekezdésén alapul.
A döntés meghozatala során a Kormányhivatal figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel
olyan eljárási költség, amely az Ákr. 124. §-a szerinti eljárási költségnek minősülne és amelynek
viseléséről az Ákr. 129. § (1) bekezdése alapján rendelkezni kellene. (A tárgyi eljárás lefolytatása illeték és díjmentes.)
A jogorvoslat útját az Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Kormányhivatal az Ákr. 81. § (1)
bekezdése alapján adott tájékoztatást. A jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás különösen az Ákr. 114.§ (1) bekezdésén, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. §-án és 50. §-án és - § (2) bekezdésén alapul, a keresetlevél benyújtásának módjáról a Kp. 29. § (1) bekezdése alapján a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. § (1) bekezdése és az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1)
bekezdése rendelkezik.
A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg a Kormányhivatal. Az illetékfeljegyzési jog az Itv. 59. §-ának megfelelően az Itv. - §-án alapul.
A Kormányhivatal hatásköre a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a természetvédelmi hatósági és
igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1)
bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, illetékessége a 2. § (1) bekezdésén alapul.
Győr, elektronikus időbélyegző szerint
Széles Sándor főispán nevében és megbízásából,
Dr. Kiss Viktória
osztályvezető
Sporthorgász Egyesületek
Győr-Moson-Sopron
megyei Szövetsége
