Halat, horgászt védenek – A felszerelt halőrök munkáját tettenérések, hatósági, bírósági és rendőrségi ügyek igazolják. Aki betartja a szabályokat,annak nincs félnivalója.

Cikkünk a Kisalföld c. napilap 2017. december 9-i számában jelent meg, az anyagot a kiadó engedélyével tesszük közzé.

Cséfalvay Attila

Pénzt, paripát, fegyvert – állami segítséggel mindent megkaptak a megyei hivatásos halőrök, hogy őrizzék a rájuk bízott halakat. Az eredmény mostanra az eljárások számában mérhető. Nemrégiben a Rábán egy volt halászt értek tetten. Állítják, a becsületes horgászokért
dolgoznak.

2016 januárjában nagy változás történt, ekkor kapta alhaszonbérbe a Magyar Országos Horgász Szövetségtől (Mohosz) a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége a közel 4000 hektár megyei természetes vizeket. A pecásoknak ez nagy lehetőséget jelentett. A megyében 19 ezer 257 horgászt regisztráltak, megyei szinten 90 tagegyesülettel zárták a
tavalyi évet.

A halgazdálkodási jog azonban kötelezettségekkel is jár, amelyek közül kiemelkedik a halállomány védelme, a halőrzés. Ezt segítendő, a Földművelésügyi Minisztérium a halgazdálkodási alapból a Mohosz pályázati rendszerén keresztül gondoskodik az állami vizek őrzéséhez szükséges technikai feltételek megteremtéséről is. A hatékonyságot dokumentált tettenérések, hatósági, bírósági és rendőrségi ügyek sora igazolja.

Több halőr többet a vízpartokon

A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetségének csoportvezető halőre, Prém Árpád vezetésével megkezdődött a tudatos halőri munka megszervezése. A létszámot is bővítették, a jelenleg nyolc rendészeti vizsgával is rendelkező halászati őrrel jelentősen emelték a vízparton és a vízen töltött időt. A tervszerű szakmai munka és a Mohosz segítségével megvalósított technikai feltétel javítás rövid idő alatt jelentős eredményeket hozott.

„Halőri csapatuk szervezett akció részeként a közelmúltban
elfogta azt a volt hivatásos halászt, bérhorgásztó üzemeltetőt,
aki rabolta az állami vizeket. A nyakzóháló gazdáit a vízparton
megvártuk, dokumentáltuk a háló leürítését, majd tetten értük
őket. Azóta az ügy hatósági és rendőrségi szakaszban van. Becsléseink szerint a két elkövető mintegy egy tonna halat mentett át természetes vízből a magánvállalkozásába, több tízmillió forint kárt okozva ezzel a magyar államnak, a hasznosítónak, s persze a horgászoknak. Az ügyben a halgazdálkodási hatóság eljárása és bírsága mellett bűnügyi feljelentés is született. A tetteselfogásában nagy segítséget nyújtott a Mohosztól kapott terepjáró, éjjellátó készülék, hőkamera és fényképezőgép.”

Érdemes volt áldozni a felszerelésekre

A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége a Magyar Országos Horgász Szövetség segítségével, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a Halgazdálkodási alapból jutott hozzá ezekhez az eszközökhöz, melyek bruttó értéke 20 millió 670 ezer forint. „Ehhez 70 százalékos támogatást kaptunk, így a minden idők legnagyobb megyei halvédelmi eszköz beruházása nekünk 6 millió 408 ezer forintba került.

Nagy szükségünk lenne többek között még egy terepjáróra, a
mobilitás fokozására motorbiciklire és a szabálytalanságok fel
derítésére kamerával ellátott drónra. Természetesen telhetetlenek nem vagyunk, az eddigi juttatásokat is nagyra tartjuk, az eszközöket megbecsüljük – mondta Takács Péter, a megyei szövetség ügyvezető elnöke.

Tíz év munkája egy leleplezésben

Prém Árpád egy másik esetről elmondja, a Rábán Rábapatona
és Győr között leplezett le a halőri csapat egy illetőt, aki táplis
engedéllyel tilalmi időben őshonos halakat, pontyokat fogott,
majd az elszállítást megszervezve elvitette a vízpartról a zsákmányt. Az illető is korábban hivatásos halászként dolgozott, és ő is a kisszerszámos halászjegyét használta fel az illegális eszközökkel fogott halak legalizálására. A halakért azonban nem a megbízott szállító jött, hanem a halőrök, az elkövető azonban ezt későn vette észre, megbukott ő is.
„Tíz év munkája van annak az embernek a leleplezésében,
akit a Lipóti Duna-ágban értünk tetten. Tiltott eszközzel halászott, pontyokat, márnákat, dévérkeszeget zsákmányolt, ráadásul nála felmerül a lőfegyverrel való visszaélés és a jogosulatlan fegyverhasználat vádja is. A sikert a mobilitásunk fokozása hozta meg.”

Falopástól, orvvadászattól kormorángyérítésig

„Ezek mellett rendszeresek a kisebb vétségek feltárása. Az engedély nélküli, a három vagy több bottal való horgászás, a tiltott helyen történő halradarozás, a kíméleti területeken történő horgászás és halászás, a tilalmi idők, a méret vagy mennyiségi korlátozások figyelmen kívül hagyása. Mindezekkel együtt, a rendészeti feladatok részeként odafigyelünk az állami erdőkkel határos területekre, információt szolgáltatunk orvvadászat és falopással kapcsolatban, ugyanakkor az ittas vezetők kiszűrésében is részt veszünk. Munkánkat kiképzett szolgálati kutya is segíti.”

A halgazdálkodási feladatok közül Prém Árpád a hallopás megelőzését, szükség szerint tettenérését, a hatóságokkal való kap csolattartást, a társszervek támogatását, a rendőrség munkájának segítését és a kormorángyérítés megszervezését tartja a legjelentősebb feladatnak. „A szervezett munkának és a technikai feltételeknek köszönhetően szinte bármelyik pillanatban bárhol felbukkanhatunk” – mondta leszögezve: azoknak a horgászoknak, akik betartják a szabályokat, nincs félnivalójuk a halőröktől.

Érzik a megbecsülést a halőrök
„Az elmúlt 30 évben nem tapasztaltam ilyen megbecsülést” –
összegzett Prém Árpád, a szövetségének csoportvezető
halőre. Egy újdonságról is beszámolt: a Mohosz Szegeden, a
Maty-éren rendezte meg az I. Országos Halőri Találkozót.

Forrás: Kisalföld, K2 magazin, 2017. december 9-i lapszáma.