GYŐR Az épülő jachtkikötő jelentősen korlátozza, szinte ellehetetleníti a halgazdálkodást – ezt állítja a jogtulajdonos Győr-Gyárvárosi és Elektromos Sporthorgász Egyesület. Szerintük közvetetten a magyar állam érdekeit sérti az Iparcsatorna öblében lévő beruházás. Ez a rész halbölcső, kiváló ívóhely, de a parti növényzet tönkretételével, lekövezésével, a partélek kiegyenesítésével ezt tönkre tehetik – jelezték több szervnél a megyei horgász szövetséggel közösen. Az országos horgász elnök is mellettük áll, észszerű kompromisszumot kérnek a beruházótól.
A Magyar Országos Horgász Szövetség 37 közfeladatot lát el a magyar állam megbízásából, amely kötelezettségeket ró a tagszövetségek és tagegyesületek részére is. Így van ezzel a megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő megyei horgász szövetség (Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége), melynek egyik legfontosabb feladata a horgászok és a tagegyesületek képviselete és érdekvédelme.
Annál is inkább, mivel több mint 29 ezer megyei horgász váltotta ki az éves állami jegyét, ebből 13 ezer győri vagy Győr környéki. Őket érinti közvetlenül is ez a beruházás, mely során a győri Mosoni-Duna mellett az Iparcsatorna öblében kishajó- és jachtkikötőt terveztek: úszóműves kikötők épültek, s a part is kiegyenesedhet. A beruházó a Wiking Kikötő Üzemeltető Kft., mely a vagyonkezelői hozzájárulás után mostanra az első ütemmel, mintegy ötven kikötési ponttal már el is készült.
Az itteni halgazdálkodási jogot alhaszonbérleti szerződés alapján 2030-ig a Győr-Gyárvárosi és Elektromos Sporthorgász Egyesület kapta meg korábban, hisz az Iparcsatorna a magyar állam tulajdona. Az egyesület levelet írt a hatóságnak, melyben azt állítják, ez a joguk ellehetetlenül a kikötő megépítésével. Ráadásul ezen a részen keresztül kapja a víz- és halutánpótlást az egész Iparcsatorna, ez a Mosoni-Duna halbölcsője is, itt ívnak a halak.
Ha a partszakaszt lekövezik, kiegyenesítik, a parti növényzetet tönkre teszik, akkor az ívóhelyeknek is befellegzik.
Márpedig – ahogy a tervekből is látszik – a Wiking a későbbieknek többszörösére bővítené az úszóművek számát. A fővárosi kormányhivatal a gyárvárosi egyesület ügyfél jogállását megállapította, vagyis minden hatósági iratba betekinthet. Júniusban a hatóságot is megkeresték az ügyben: ezt a levelet a gyárvárosi horgász elnök mellett a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke és Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetségének ügyvezető elnöke is jegyzi. Ebben azt kifogásolják, hogy nem kaptak tájékoztatást a beruházásról, s hiába halgazdálkodók, velük senki sem egyeztetett. Márpedig úgy látják, a kikötő lehetetlenné teszi a horgászatot a több mint 400 gyárvárosi tagnak.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályra hivatkoznak, mondván, a jachtkikötővel ellehetetlenül a halgazdálkodási jog gyakorlása, ezáltal a magyar állam megbízásából végzett egyik közfeladat is, ami által közvetetten az államot kár éri, hiszen a betelepített hal, valamint az ívásból származó szaporulat a tulajdonát képezi.
A horgászok területi jegyet vettek, ami ide is szól: ha nem horgászhatnak, a taglétszám drasztikusan csökkenhet, a 97 éves egyesület jövője is veszélybe kerül.
Végül: a Wiking Yacht Club vezetőjét is megkeresték, leírva, hogy alapos, átgondolt, többcélú hasznosítási megállapodás szükséges. Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna ügyvezető elnök és Takács Péter a megyei horgász szövetség elnöke (akiket néhány hete újabb öt évre megválasztott a küldöttgyűlés) hangsúlyozta: a vagyonkezelői hozzájárulás a jachtkikötő négy üteméről ír, ebből az első készült el. Ők most azt kérik az illetékesektől, ennél több ne is legyen, mert a halgazdálkodási jog a mostani állapot szerint ha korlátozottan is, de még gyakorolható.
Hozzátették:
kérdés az is, hogy hogyan épülhetett meg már a jelenlegi állapotában is a kikötő az egyesülettel való előzetes egyeztetés nélkül és van-e erre engedély egyáltalán?
S ha már a horgászok érdekképviseletéről volt szó, a megyei szövetség vezetői szerint problematikus győri helyszín a Moson-Duna holtág is. A szövetség hosszú éveken keresztül dolgozott azon, hogy igazi horgászparadicsomot alakítson ki ott. Azzal azonban, hogy az utóbbi időszakban nyitva van a zsilip, megjelentek a robbanómotoros csónakok, bejön a horgászterületre a busa, mely nem kívánatos, hiszen invazív idegenhonos halfaj – ezek sok gondot okoznak, a balesetveszélyről nem is beszélve. Látszik abból is, hogy jócskán visszaesett az ide kiváltott horgászjegyek száma. A Mosoni-Dunán pedig egyre több a vízre nyúló, lezárt stég. „Úgy tűnik, lassan a horgászok kiszorulnak a belvárosi vízterületről” – jegyezte meg Takács Péter.
A torkolati műtárgy által megemelt vízszintek kiváló halívást hoztak, a természet képes lenne megújulni, azonban a nagy sebességgel közlekedő kishajók akkora hullámverést okoznak, hogy az ivadékot a partra sodorják. Megjegyezték: a halbőség érdekében a szövetség tavaly a jegybevétel felét haltelepítésre költötte, 140 millió forintot áldozott rá. Idén 170 millió forint értékű halat tesz kezelt vizeibe, ebből 70 milliónyit már telepítettek, miközben növelték az előnevelt rablóhalak számát.
